Kevés olyan tája van a Balatonnak, ahol így együtt találni a vidék romantikáját a múlt emlékeivel. Kialudt vulkánok kúpjai, zamatos borokat termő domboldalak, erdők, susogó nádas, hullámzó Balaton öleli körül Szigliget várhegyét. LÁTNIVALÓK, LÁTVÁNYOSSÁGOK
A főtéren található a volt Eszterházy kastély, amely ma az írók alkotóháza, 12 holdas parkja védett arborétum. A park végén csörgedezik a Tapolca-patak.
Innen tovább haladva a Kossuth utcáról balra nyíló Hóvirág és Szabadság utcán, majd a Majális dombon keresztül juthatunk gyalog Szigliget egyik legszebb részén a strandra, illetve kis kerülővel a Belső-hegyen át a kikötőig.
A szigligeti strand különösen kedvelt a kisgyerekes családok körében a homokos strandjával, kisvendéglőivel. Szemben az Óvár oldala, a „Királyné-szoknyája". Pár száz méter után a kikötővel szemben az „ Aranykagyló" nyújt megkapóan szép látványt.
A hajókikötőből menetrend szerint járatok indulnak a Balaton minden pontjára. A hajókikötőhöz harmonikusan kapcsolódik a vitorláskikötő, a teniszezni vágyókat pedig a közeli teniszklub várja salakos pályáin.
További sétánk a Réhelybe vezet. Itt érdekes látnivaló a XIII. században épült templom alapfalainak maradványa és a hozzá tartozó „Avasi" vagy Csonka-torony. Innen jobbra Badacsonytördemicre, illetve egyenesen az ófaluba jutunk vissza. A megfáradt turista éhségét csillapíthatja magyaros étellel, szomját olthatja tüzes borral a településen található vendéglőkben. A domboktól védett hajlataiban a sok napsütés megérleli a fügét, lejtőin terem a legjobb szigligeti bor.
ÁLLANDÓ PROGRAMOK, RENDEZVÉNYEK
Várkapunyitó
Várfesztivál (750 éves a szigligeti vár)
Szentháromság-napi hegyi búcsú
Várjátékok
Hagyományőrző Napok a szigligeti várban
Szigligeti Nyári Napok
Szent István-napi ünnepi megemlékezés
Szüreti vigadalom
Várfutás
Süllő fesztivál
TELEPÜLÉSTÖRTÉNET
Szigliget évszázadokkal ezelőtt még sziget volt, minden oldalról víz vette körül. Tulajdonosa a tatárjárást követően a bencés szerzetesrend volt, 1521-ben a Tóti Lengyel családé lett, és leányági örökösei birtokolták egészen 1945-ig.
A középkori község az avasi templom ma is látható romjának környékén, a tópart közelében alakult ki. Később lakói a vár alá húzódtak, így jellegzetes településkép alakult ki: a Várhegy oldalában a házak egymás fölé épültek sorban.
A erődítményt a pannonhalmi apátság építtette 1262-ben. A falut ugyan elpusztította a török, de a várat nem tudta elfoglalni; viszont a császár 1702-ben elrendelte a felrobbantását. Kövei egy részéből emelték a vár alatti kúriákat és gazdasági épületeket.
A község lakói ma szőlő-és bortermesztéssel, kertészettel és idegenforgalommal foglalkoznak.